Több település egyesítésével (Óhegy, Alsószarvas (Dolný Jelenec), Kánalja (Polkanová), Török (Turecká), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Pranica) és Ribó (Rybie)) létrejött község az Óhegyi-völgyben (Starohorská dolina).
Óhegyet először 1536-ban említik mint Besztercebánya (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. Óhegy azonban sokkal korában keletkezett, feltételezhetően a XIII. és XIV. században. Gazdag ezüst- és rézérc lelőhely volt itt, amelyet a besztercebányai polgárok 1495-ig, majd a Thurzó-Fugger társaság 1546-ig aknázott ki. Kohók már a XV. század végén működtek itt. A Thurzó család 10 kemencés kohót építtetett fel, a kohó berendezését később Besztercebányára költöztették. 1546 után a bányák átkerültek a bányászati kamara tulajdonába, de már csaknem teljesen kimerültek. Ennek ellenére a XVIII. század végéig bányásztak itt, de már csak magánemberek. A település határában több bányász- és szénégető település jött létre. Lakosai a bányákon kívül erdei munkákból, csipkeveréssel, hímzéssel, később a felsőhermándi (Harmanec), lopéri (Podbrezová) és besztercebányai ipari létesítményekben keresték a kenyerüket. Az 1923-1926-os években a község felett egy figyelemreméltó megoldású vízi erőművet is építettek.
A bányászkorszakból tágas alápincézett házak maradtak meg, helyenként két- vagy négyházas csoportokban, szétszórva a völgyben. A XIX. század végén egy csipkekészítő iskolát alapítottak, amelynek célja a helyi csipkekészítés színvonalának emelése volt. A csipkét a pénteki besztercebányai piacon adták el a helyi vagy idegen kereskedőknek.
A községben megtalálható a XVIII. század második feléből származó hajdani bányahivatal épülete Besztercebánya címerével, a XVIII. század első feléből származó aggok háza épülete valamint 1794-ből származó Szent Anna klasszicista stílusú kápolna.
A község uralkodó épülete a későgótikus stílusú római katolikus zarándoktemplom, amelyet a XV. században boltívvel egészítettek ki, 1850-ben kibővítették és klasszicista stílusban átépítették. A templomban megmaradtak az eredeti gótikus stílusú boltívek, a rokokó stílusú szószék, a magas, toronyszerű szentségház. A XVIII. század közepéből származó későbarokk stílusú főoltár közepén Boldogasszony XVI. század elejéről származó szobra található. A községben az út mellett több kápolna is van. Óhegy egyben zarándokhely is, ahol Szlovákia különböző részeiből érkező zarándokok találkoznak.
