Úrvölgy (pania Dolina) egy jellegzetes hegyi falu Besztercebányától (Banská Bystrica) északra az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) és a Nagy-Fátra (Vežká Fatra) mezsgyéjén. Kőrézkori és bronzkori leletek bizonyítják a felszínii rézbányászatot. A völgy hajdan érclelőhelyeiről volt híres, különösen rézércéről.
A község neve az okiratokban először 1263-ban jelenik meg. Az óhegyi (Stará Hora) érckészlet kimerülése után ide került a besztercebányai rézipar központja. A bányászati tevékenységet 1888-ban maradt abba. A bányák felszámolása után a helyi lakosok a környező erdőkben és a vasműben találhattak munkát. A nők csipkekészítésel kerestek pénzt, a község ma is csipkemintájáról híres.
A bányászatra a többnyire a meredek lejtőkön épített, nagy kiterjedésű, egyedi megoldású tettők, tornácos és zsindelytetős házak is emlékeztetnek.
A községben megvan az eredetileg reneszánsz bányakereplő a 16. századból, a plébánia későreneszánsz stílusú épülete a 17. századból, a 15. század végén épült gótikus stílusú kápolna és a római-katolikus templom, amely valószínűleg egy román stílusú templom helyén épült 1593-ban. A község közelében vezet egy ipari emlék, az Úrvölgyi vízvezeték (paňodolinský vodovod).
