Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park központjának székhelye, egyben történelmi, kulturális és gazdasági szempontból Közép-Szlovákia legjelentősebb városa. A Zólyomi-medencében a Garam kanyarában fekszik, a Körmöci-hegység, Nagy-Fátra és Alacsony-Tátra lábánál.
Oklevélben először 1255-ben említik, amikor német telepesek telepedtek le egy régebbi szláv településen. A város több kiváltságot kapott, a XIII. század végétől saját címere is volt.
1380 után Besztercebánya több más bányatelepüléssel egyesült, az egyesülésben vezető szerepe volt. Eleinte aranyat, ezüstöt, a XIV. század közepétől főleg rezet, higanyt és ólmot bányásztak. A bányászat hanyatlása után a XV. században a Thurzó-Fugger társaság felújította a kitermelést és ellátta rézzel az európai piacot.
A XVI. századtól a város az iparosokra és kereskedelemre alapozott. A XVIII. században létesültek az első manufaktúrák, főleg fafeldolgozás, textilgyártás, kékfestés, malom, sörfőzde, szeszgyártás került előtérbe. A város fejlődését nagyban elősegítette a Zólyom-Besztercebánya vasútvonal megépítése 1873-ban, majd a vonal meghosszabbítása Lopérig (Podbrezová) 1874-ben.
A II. világáború alatt 1944. aug. 29-én a felkelők hadserege és a partizánok felszabadították Besztercebányát, a város a felkelés területi központjává vált. Itt székelt a hadsereg és a partizán mozgalom parancsnoksága, innen adott a felkelők rádióadója. A német hadsereg 1944. okt. 27-én elfoglalta Besztercebányát, a felkelőket németországi hadifogolytáborokba hurcolták. A lakosság és a hadsereg részben az Alacsony-Tátrába húzódott vissza, ahol folytattk az ellenállást.
Besztercebányát műemlékvárossá nyilvánították, több épülete műemléképület.
A város főterén található Szűz Mária római katolikus temploma, amely eredetileg a XIII.századból származik, akkor román stílusú volt. Többször átépítették, a XIV., XV., és XVI. században. Az 1761-es tűzvész után belsejét későbarokk stílusban alakították ki. A templomban található az értékes Szent Borbála szárnyas oltár Lőcsei Pál mester műhelyéből, egy gótikus keresztelő kőkád, egy dombormű, valamint Mária Magdolna szárnyas oltár a XV. század végéből.
A város további értékes műemlékei közé soroljuk még a Mátyás-házat, Bányász-bástyát, Szlovák templomot, Pap-bástyát, Szent Erzsébet kórháztemplomot, a városházát, valamint gótikus és reneszánsz stílusú polgári házakat (Thurzó ház, Benyicki ház). A város a Tajovsky színház otthona.
