A Gömör-Tornai-karszt része, határát a Sztolicai-hegyek (Stolické vrchy), Káposztafalvi-mészkőhegység - Szlovák Paradicsom (Slovenský raj), Felsőgarami-völgy (Horehronské podolie) és Vepor-hegység (Veporské vrchy) képezi. Legmagasabb pontja a Kžak (1409 m).
A fennsík felületét patakok osztják kisebb részekre: ezek nyugaton: Baňov vrch, Javorina, Hradová-hegy (Hradová) és Káter; keleten: Grúň, Strateník és Hosszú-hegy (Dlhý vrch). A terület felszíni vizeinek csak egy része folyik el a következő patakokon keresztül: Furmanec-patak (Furmanec), Ezüst-patak (Strieborný potok), Rozsdás-patak (Hrdzavý potok), Trsteník, Strateník és Hosszú-patak (Dlhý potok).
A meredekebb lejtőkön vékony a földréteg, a sziklaalap gyakran jelenik meg a felszínen. A Murányi-fennsík növényzete hasonlít a Káposztafalvi-mészkőhegység - Szlovák Paradicsom növényzetére, de több hegyi és magashegyi növény is található itt. Ezek közül legértékesebb a murányi boroszlán (Daphne arbuscula), amely sehol máshol nem fordul elő. Meredek, nehezen hozzáférhető sziklafalakon nő. További ritka növényként említsük meg az alpesi loncot (Lonicera alpigena), stračia nôka tatranská-t (Delphinium oxysepallum), lomikaz trváci-t és kereklevelű harmatfűt (Drosera rotundifolia L.) .
Turistákat vonzó célként megemlíthető a Murányi vár, a szikloszlop, a furmaneci időnként kihagyó forrás és a Suché doly - Teplice természevédelmi terület.
KÖRNYÉKE: Király-hegy - Királyhegyalja (Krážova hoža - umiac, 17 km), Alacsony-Tátra - Királyhegyalja (Nízke Tatry - umiac, 17 km) és a Dobsinai-jégbarlang (Dobinská žadová jaskyňa, 32 km).
